Az itt nevelt 33 állatfaj száma meghaladja a kétezret az 1300 hektáros vadasparkban. Az egyik kisebb elkerített területen kecskéket, szarvasokat, muflonokat és más állatokat is lehet látni és simogatni.
A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola 1985-ben kezdte el Gálosfán a szarvastenyésztési programot néhány borjúval. Innen fejlődött fel az elmúlt három évtizedben a tájközpont.
Nagy János, a Kaposvári Egyetem Bőszénfai Szarvasfarmjának egységvezetője: "Itt ezen a csodálatos területen, ezen az 1300 hektáron nagyon nagy lehetőséget kaptunk arra, hogy bővítsük és fejlesszük a tevékenységünket. Részben ez az alapja mindennek, amit ma csinálunk, a turisztikától a vadhúsfeldolgozásig, a vadászatig, az oktatásig bármelyik területet vesszük ez nélkülözhetetlen és alapfeltétele ennek a tevékenységnek."
Az állattenyésztés mellett olyan magas szintű a vadhúsfeldolgozás, hogy az nemrégiben Arany Szalag védjegyet kapott a gasztronómiai szövetségtől.
Az itt folyó állattenyésztés pedig szervesen kapcsolódik a Kaposvári Egyetem oktatási és kutatási programjához. A harmincadik évfordulón tudományos szakemberek tartottak előadásokat a szarvaságazat múltjáról és jövőbeni lehetőségeiről.
Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora: "Ez az a példa, a bőszénfai vadgazdálkodási tájközpont arra, hogy tulajdonképpen az egyetem megtalálja az unikális útjait, tehát, amire alkalmas. Itt felhalmozódott egy hatalmas vagyon, nem csak állatlétszámban, hanem földben és szaktudásban."
A tervek szerint vadgazdálkodási duális képzési központ is létre jöhetne Bőszénfán.
Címkék: feldolgozó, szarvasfarm, Bőszénfa, vad, egyetem, Kaposvár, gazdaság